Történelmi áttekintés
Ásatások, kutatások eredményeként kiderült, hogy játékbabák már négyezer évvel ezelőtt is készültek. Görögországból maradt az utókorra fa-, agyag-, viasz- és csontbaba.
Nürbergben a 15. században kezdett felvirágozni a játékipar. A porcelánbabák története visszanyúlik a 16-17. századig. A 19. században megjelennek az úgynevezett „franciababák” , melyeket Párizsban és Nürnbergen készítettek. A babákat az elején felnőtt nőkről mintázták, de aztán fokozatosan megjelentek a kislány arcú babák.
A porcelánbaba egy törékeny, érzékeny és gyönyörűséges játék, melyet porcelánból készítenek. Elkészítésük egy hosszú folyamat, amely kezdődik a formázással, ezt követi a szárítás, az égetés, majd a festés. Készítésük művészet, épp ezért áruk nagyon eltérő lehet. Az árakat befolyásolhatja az is, hogy a babák milyen állapotban vannak, és hogy mennyire ritkák. A porcelánbabákat megtaláljuk díszítő elemként vagy gyűjteményként.
A porcelánbabák különböző stílusban készültek/készülnek, beleértve
- a klasszikus (19. szd. stílusát követik),
- a modern (kortárs divatot követik),
- az antik ( az 1800-as évek elején készültek) és
- a fantázia stílust (pl. tündérek, angyalok vagy mesebeli karakterek).
Két fajta porcelánt különböztetünk meg:
- az egyik, a biszkvit porcelán melyet kiégetnek, de nem vonják be mázzal.
- a másik porcelánfajta, a mázas porcelán.
Mindkét fajta porcelánból készültek/készülnek babák.
Az 1680-as és 1990-es évek között előállított babák legnagyobb része csaknem biztosan gyermekjátéknak készült. Sokukat egy bizonyos korosztály számára tervezték.
A 17-18. században készültek csodásan berendezett babaházak melyek a lakás díszei voltak, nem a játszást szolgálták, viszont megjelentek az úgynevezett „vasárnapi babák”, mellyel kis tulajdonosaik felnőtt felügyelet mellett játszhattak 1-2 órát. A babák mindig elegáns ruhákat viseltek.
A babákkal való játszás segített a gyerekek érzelmi világának fejlődésében, formálásában.
A gyerekek a babák segítségével éltek meg különböző élethelyzeteket, megtapasztalt életeseményeket. A babák nemcsak szórakozást nyújtottak a kis tulajdonosaiknak, hanem szocializáltak is őket.
Mint tapasztaljuk, nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is babáznak, és bármennyire is furcsa, de ez is egy komoly időtöltés, mivel nagyon sok ismeretre kell szert tenni ahhoz, hogy az ember kellő információval rendelkezzen a babáiról.
És így végezetül egy nagyon igaz mondás:
A babáknak két lelke van, de lehet, hogy három!
1, amikor a készítő elkészíti őket,
2, amikor a gyermek játszik velük,
3, amikor valaki újraéleszti, gyűjti és rendszerezi őket.
Ez a három lélek Júlia Babaházában tökéletesen találkozik.
